EFT / Pánikbetegség

A beragadt pánikgomb

A pánikbetegség borzasztóan kellemetlen és ijesztő, látszólag megmagyarázhatatlan, és nem könnyen gyógyítható a hagyományos módszerekkel. Holott a létrejötte könnyen érthető, és a gyógyítása body-mind módszerekkel, olyanokkal, amelyek egyidejűleg foglalkoznak a testi és a lelki tünetekkel, viszonylag egyszerű és gyors.

Amikor a szervezetünk életet fenyegető vészhelyzetet érzékel, nagyon gyorsan reagál. Ezek a reakciók az agytörzs szintjén jönnek létre. Az agykéreg ilyenkor ritkán jut szóhoz.
Az ősidőkben rögzült agytörzsi védekezési reakciók az “üss”, vagy “fuss”, vagy “ájulj el”. Mindegyikben alapvető a szívritmus, a vérnyomás, és a légzésritmus megváltozása.

Traumahelyzetben (minden olyan helyzet, amelyben az egyén az életét veszélyben érzi), a thalamus memóriaközpontjában egy holografikus emléknyom-csomag keletkezik, amely tartalmazza a helyzet valamennyi összetevőjét, a helyzetben jelen lévő külső és belső ingereket, és a szervezet által rájuk adott reakciókat.

Ez a “hologram” szűrőként szolgál, és az a funkciója, hogy egy esetleges újabb vészhelyzetben vészcsengőként riassza az egyént. Az eltárolt feltételes ingerek és reakciók többsége azonban lényegtelen, nincs köze a veszélyhez, mégis riasztja az embert. Ha egy virágzó akácokkal szegélyezett utcában tűz üt ki, akkor jogos, hogy a füstszag a későbbiekben ilyen vészjelző legyen, ha azonban valaki később az akácillatra is pánikkal (vagy, ha itt tartunk, allergiával) reagál, akkor az akácillat egy szükségtelen „pánikgomb”.

A pánikbetegség terápiájának lényege, hogy megtaláljuk az eredeti szituációt, amelyben rögzültek a hibás vészjelző reakciók, és “kikapcsoljuk” a hibásan programozott vészcsengőket.

Erre nagyon alkalmas az EFT (Emotional Freedom Techniques), amely egyidejűleg foglalkozik a fiziológiai és a pszichés tünetekkel. Jó eredmények érhetők el más mind-body (test-lélek) terápiákkal is, mint az EMDR, a biofeedback, vagy például a mindfulness.

3 Comments

  1. Nagyon érdekes, habár a fiziológiai összefüggéseket nem igen értem, de egy ok-okozatit igen.
    ismerek valakit, aki amikor hirtelen meghalt az elvált férje, akivel normális kapcsolata volt, de semmi több,
    pánikbeteg lett. Nem nagyon értettük. Most ennek alapján gondolom, hogy akkor kapta a “mintát” amikor a szülei, ugyan nem hirtelen, de egymás után meghaltak és az egész az ő nyakába szakadt. Szörnyű időszak volt az életében. A pánikbetegségre kapott gyógyszert és egy idő után nem jelentkezett ujra, persze, hogy kiváltható-e vagy sem, azt nem tudom.(Szóval nem terápiá uton javult)
    A másik a másodpilóta esete, amivel kapcsolatban hallottam, hogy a depresszió következménye vagy része lehet ilyen pánik-helyzet, pl. lehet, hogy a kapitány dörömbölését már nem is hallotta.
    Ismered az amerikai TV sorozatot: In treatment?? Gabriel Byrne addig gyógyitgatja a legkülönfélébb pszichikailag sérült embert, amig maga is segitségre szorul. Nagyon jó, érdekes és valós az egész.

    1. Kedves kiskato,

      A kutatások szerint természeti katasztrófák után a népesség 10-15%-ánál marad PTSD, azaz később jelentkező poszttraumatikus stressz szindroma. Az ember által okozott katasztrófáknál 15-20%.
      Szerencsére a többség spontán rendbejön, ővelük kevesebbet foglalkozik a tudomány, holott igazából az az érdekes, hogy ők vajon mitől, hogyan jönnek rendbe? Ha ezt szisztematikusan kikutatnák, akkor még hatékonyabb gyógymódokat lehetne kidolgozni.

    2. Ami a tévésorozatot illeti, nem láttam. A pszichiáterek, pszichológusok munkájának része az úgynevezett szuperviziós csoport, ahol rendszeresen megbeszélik az eseteiket, és a saját gyengeségeiket, “vakfoltjaikat”. Ez elméletben kiküszöböli az általad említett problémát.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.