1557457_277968912376457_3259278758062268741_nMinden zeneszerető ember tudja, hogy milyen nagy a zene hatalma az emberi lélek fölött. A zenehallgatás a gondolatokra, és az érzelmekre is hatással van. A jó muzsika egy közönséges hétköznapot ünneppé varázsolhat.

A zene hatása azonban ezen is túlmegy, testünk és lelkünk közvetítésével befolyásolhatja akár a társas kapcsolatainkat szabályozó genetikai kódunkat is.

A PsyBlog szerzője tíz érdekes kutatást gyűjtött össze a zene hatásairól.

  1. Javítja a verbális intelligenciát

A zongorázás nem csak a zenei készségeket fejleszti, hanem jó hatással lehet vizuális és verbális készségeinkre is.

Forgeard és munkatársai (2008) 8-11 éves gyerekeket vizsgáltak. Az egyik csoportba azok a tanulók kerültek, akik iskolaidőn túl zeneórára jártak. A másik csoportba pedig azok, akik nem. A zenét tanuló gyerekek verbális intelligenciája növekedett a zenét nem tanulókkal összehasonlítva.

A kutatás kimutatta, hogy a hangszertanuláskor nem csak zenét tanulunk, hanem a megismerő képességeink, és a vizuális érzékelésünk is javul.

  1. Amikor a hideg futkos a hátadon

Érezted-e valaha, hogy bizonyos zene hallgatásakor a hideg futkos a hátadon? Nusbaum és Silvia kutatásából kiderül, hogy az emberek 90%-a már átélte ezt az érzést.

A hatás azonban függ a személyiségedtől. Legerősebben azok érzik a zene okozta borzongást, akik az élményekre nyitottak (ez öt személyiségdimenziót takar, melyeket tesztek segítségével mérnek.)

Azok, akiknél a legnagyobb nyitottságot találták, egyúttal nagyobb arányban játszottak valamilyen hangszeren, és közülük többen állították, hogy a zene fontos számukra.

  1. A zene hatása a boldogságérzetre

Ferguson and Sheldon (2013) arra kérték a vizsgálatban résztvevő személyeket, hogy miközben Aaron Copland vidám szerzeményeit hallgatják, igyekezzenek boldognak érezni magukat. A másik csoport nem kapott ilyen instrukciót. A zenehallgatást követően kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy azok, akik tudatosan törekedtek arra, hogy boldognak érezzék magukat, jobb kedvűek lettek a darab végére, mint a másik csoport tagjai, akik csak passzívan hallgatták a muzsikát.

  1. Énekeljünk együtt!

A zene társas tevékenység, és közelebb hozza egymáshoz a résztvevőket.

Csaknem ezer finn iskolást kérdeztek arról, hogy mennyire elégedettek az iskolai életükkel. Azok a gyerekek, akiknek több zeneórája volt, elégedettebbek voltak majdnem minden területen az iskolával, mint azok, akik nem jártak külön zeneórákra. (Eerola & Eerola, 2013)

Päivi-Sisko Eerola, a kutatás vezetője ezt a következőkkel magyarázza:

„A kóruséneklés, vagy zenekari szereplés népszerű tevékenységek a külön zeneórákra járók között. Más kutatásokból tudjuk, hogy nagyszerű érzés egymással összhangba kerülni. Erősíti a csoporthoz tartozás érzését, és egymás kedvelését.”

  1. A zene hatása a szívbetegségre

A zene csökkenti a szívkoronaér-betegségek kezelésével járó stresszt és szorongást.

Bradt és Dileo (2009) elemezték és összegezték 23 olyan kutatás eredményeit, amelyek csaknem 1500 beteg adatait tartalmazták. A zenehallgatás valamennyi szívbetegnél csökkentette a pulzusszámot, a vérnyomást, és a szorongást.

  1. Miért dob fel a szomorú muzsika

Az emberek elsősorban a hangulatuk befolyásolása végett hallgatnak zenét. És minden zenekedvelő tudja, hogy a muzsika katarzist idézhet elő. Mégis, első hallásra meglepő, hogy vannak, akiknek a hangulatát a szomorú zene javítja. Vajon miért?

Kawakami és társai (2013) kutatása szerint a szomorú zene azért élvezetes, mert érdekes érzelmi mixet hoz létre: keverednek a negatív érzelmek a pozitívakkal. Érzékeljük a zene által kifejezett negatív érzelmeket, de nem érezzük őket erősen.

  1. Babits Mihályt igazolja a tudomány

Ugye, sokan ismerik Babitsnak ezt a szép versét:

„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”

Másképp érzi magát, aki zenét hallgat. Sőt, mi több: mindössze 15 másodpercnyi zenehallgatás megváltoztatja azt, ahogyan mások érzelmeit érzékeljük.

Logeswaran és társai (2009) a kutatásában a résztvevők rövid zenei részletet hallgattak meg, és ezután arcok fotóit mutatták nekik. Az volt a feladatuk, hogy megítéljék, milyen hangulatban van a képen szereplő személy.

A vidám zenei részlet meghallgatása után a résztvevők az arcokat vidámabbnak látták, és ugyanígy, a szomorú zenét követően az arcokat szomorúnak értékelték. Akkor mutatkozott meg legerősebben a zene hatása, amikor közömbös arcokat mutattak nekik.

Röviden: az emberek a zene hangulatát rávetítették mások arcára.

  1. A zene érzelmi színezete

A muzsika színeket idéz fel a hallgatóban. Bizonyos típusú zenékhez rendszerint bizonyos érzelmeket társítanak az emberek, és ez nem függ attól, hogy melyik kultúrához tartoznak.

Palmer és munkatársai (2013) azt találták, hogy mexikói és amerikai résztvevők nagyon hasonlóan társították a zenéket és a színeket. A tompa, sötét színeket szomorkás zenékkel kötötték, míg az élénk színeket vidámabb zenékkel társították. Azt is megállapította egy további vizsgálat, hogy a zene érzelmi színezete volt az, ami befolyásolta a színválasztást.

  1. Javíthatja-e a zene a látást?

Az agyvérzést szenvedett emberek 60 százalékánál az agynak a látásért felelős területei károsodnak. A páciens nem képes tudatosan látni a tárgyakat az agysérüléssel ellentétes oldalon. Tsai és munkatársai (2013) azt találták, hogy azoknak a betegeknek, akik kedvenc zenéjüket hallgatják, vizuális tudatossága részben visszatér.

Tehát a zenét fel lehet használni az agyvérzést szenvedett betegek rehabilitációjában!

  1. A kisbabák táncra születtek!

Öt hónapos babák ritmusos mozgással reagálnak a zenére, és érdekesebbnek találják, mint a beszédet.

Zentner és Eerola (2010) vizsgálatában a babák spontán táncmozgásokkal reagáltak mindenféle típusú zenére, és azok a picik, amelyek legjobban felvették a ritmust, mosolyogtak a legtöbbet.

10+1. Magyar kutatás a zenetanulásról

Nem hagyhatjuk ki ebből a felsorolásból azt a hetvenes években készült magyar kutatást, amelyet Barkóczi Ilona és Pléh Csaba, az ELTE tanárai végeztek. Zenei általános iskolába járó tanulókat hasonlítottak össze olyanokkal, akik a szokásos heti két órában tanultak zenét.

Azt találták, hogy a több énekóra, és a hangszertanulás fejleszti a szociális intelligenciát, az együttműködési készséget. A zenei általános iskolákban ritkán fordultak elő fegyelmezési problémák.

Mindamellett az is kiderült a kutatásból, hogy a zenei általános iskola tanulói jobban teljesítettek a kreativitás tesztekben is.

Ez a kutatás régen készült, az akkor rendelkezésre álló kutatási módszerekkel. Érdekes lenne, ha megismételnék a kutatást modern eszközökkel is. Lehet, hogy kiderülne: az énekórák nem fölöslegesek.

Forrás: PsyBlog

 

 

Spread the love
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.