Ma már tudjuk, hogy nem csak agyunk, de egész testünk emlékszik. Sorsunk eseményei testi sejtjeinkben is nyomot hagynak. De nem csak a külső események. Gondolataink, kívülről nem látható érzéseink, indulataink is változást hoznak létre a sejtek genetikai állományában. A pszichológia biológia nélkül féloldalas. Bebizonyosodott, hogy a régi mondás, mely szerint negyvenen túl felelős vagy az arcodért, igaz. Akár azért, mert beletörődtél abba, hogy sodródsz az eseményekkel, akár azért, mert változtattál a dolgok menetén.
Sodródni könnyebb. Az út azonban napról napra, milliméterről milliméterre jobban eltávolodik attól az állapottól, amelybe eljutni legjobban szeretnél. Eleinte észre sem veszed, aztán – úgy harminc és negyven között – rádöbbensz, hogy nem erre vágytál. Ekkor vagy megrémülsz attól a jövőtől, amely rád vár, ha nem váltasz irányt, vagy keservesen, sok szenvedés árán korrigálsz. Az első esetben látszólag akár el is feledheted a felrémlő sivár jövőt, valójában azonban a félelem állandóan ott bújkál benned, és stresszhormonokat termel. Azt hihetnéd, a körülmények miatt stresszelsz, pedig nem – az ok benned van, belül. Ha nem mersz szembenézni vele, előbb-utóbb megteszik a magukét a stresszhormonok, és bekövetkeznek a középkorúak között természetesnek tartott magas vérnyomás, inzulin-rezisztencia, meg a többi. Sóhajtozhatsz, hogy lám-lám, az öregedés, meg, hogy a sorsát senki nem kerülheti el. Ám ez önáltatás. A sorsod rajtad múlik.
Hogyan lehetséges irányt váltani úgy, hogy ne rombolj szét mindent magad körül, amit felépítettél? Először is, meg kell keresned a viselkedésed, a reakcióid őstípusát, amely rendszerint gyermekkorodban található. Az akkori helyzetekre adott reakciókat ismétli a legtöbb ember egész élete során, noha a helyzet már megváltozott, és ő is, jó esetben. Félelmek, traumák, indulatok horgonyozzák le az elavult, idejét múlt viselkedési sémákat. Ha a félelmeket, traumákat kiváltó helyzeteket megtalálod, és oldod, akkor megszabadulsz ezektől, és szabadon választhatod meg, hogy a jövőben hogyan viselkedj.
Mivel ezek az élmények testünket-lelkünket megrázták, ezért nagyon logikus, hogy a feloldásnak is mindkét síkon végbe kell mennie. A biológiai pszichológia körébe tartozó traumaoldó eljárások mindkét (valójában csak elméletileg elkülöníthető) síkon hatnak. Ezért sok esetben gyorsabb és mélyebb hatást lehet velük elérni, mint a hagyományos, vagy csak beszélgetést, vagy csak testi behatásokat alkalmazó eljárásokkal.
A “kopogtatás”, vagyis az “érzelmi felszabadítás technikája” a leghatékonyabbnak bizonyult pszichoterápiás elemeket ötvözi a shiatzu masszázs bizonyos fogásaival. Elsősegélynyújtásra is jó, alapszinten bárki megtanulhatja. Tapasztalt pszichoterapeuta, vagy coach kezében viszont egész sorsodat a kívánt irányba fordíthatod vele. Azaz, megváltoztathatod a tested emlékeit is.