Idegrendszerünk évmilliók óta fejlődik, noha ez nem mindig vevődik észre J. Őseink ugyan kihaltak, de bennünk fennmaradnak a túlélés szempontjából hasznos testrészeik.
Vegyük például a gyíkokat. A gyík, ha mozgást észlel, legyen az egy árnyék, vagy a szellő, azonnal elrohan, és elbújik, így van egyszerű kis idegrendszere programozva. Amelyik nem így tenne, az nem örökítené tovább a génjeit, mert előbb elkapná egy madár, vagy sündisznó, vagy akármi. Hasznos reakció ez, a hardverje ősidők óta átörökítődik valamennyi élőlénybe. Az emberi agy legősibb rétegét emiatt némely kutatók hüllőagynak nevezik.
A hüllőagy legfontosabb funkciója a légzés és a szívverés programozása mellett egy esetleges veszélyhelyzetre való reagálás, valamint a szexre való fiziológiai felkészülés, vagyis a létfenntartás, és a fajfenntartás megalapozása. Olykor a kettő alaposan összekeveredik, nyilván hallottál már olyan párokról, akik előbb egy jót veszekednek, így állítják be a fiziológiai paramétereiket a szexhez.
Hogy mi a veszélyhelyzet, azt az élet kezdetétől fogva felhalmozódó tapasztalatok szűrője jelzi. Az emberi csecsemő teljesen magatehetetlen, ezért számára létszükséglet valaki másnak a jelenléte. Az éhség, a fázás, a popsi kimarjulása mind életveszélyt jelez számára. Ennek megfelelően az a személy, aki „megmenti”, a legfontosabb a számára. Rendszerint az anya.
A gyerekkor során a Nagy Megmentőhöz számtalan emlék társul, melyek mind a biztonságot, a fészket jelentik az embernek. A háborúban a sebesültek az anyjukat hívják…
Nehéz a társunk anyjával versenyre kelni. Önmagukban bizonytalan férfiak és nők számára az igazodási pont az anya marad, az anyósviccek ihletője, mint az alábbiakban láthatjuk.
A fiatalasszony hiába bújja a szakácskönyvet, az internetet, hívja telefonon az anyját, sehogysem sikerül olyan jót főznie, hogy a férje boldog legyen. Egy szép napon aztán vége mindennek: lekozmál a főzelék, odaég a fasírt. Könnyek közt várja a párját haza, aki farkaséhesen meg is érkezik, leül a vacsoraasztalhoz. Az ifjú feleség leteszi elé a tálakat, és várja a morgást. Ehelyett a férj felkiált: „Na végre, megtanultál főzni, drágám! Ez a kaja tisztára olyan, mint az anyám kosztja!”
Neked mi a kedvenc komfortkajád, amitől elmosolyodsz, és ismét jóllakott óvodásnak érzed magad?