A viselkedésünket, tetteinket, végső soron életünket programozó előfeltevések, hiedelmek nagy része rejtve van előttünk. Ahogy az emberek többsége mit sem tud a számítógépes programokról, ugyanúgy felfoghatatlanok számukra a sorsukat irányító belső programok. Ezek egy része „gépi kód”, velünk születik, de már a többit fogantatásunktól kezdve a környezetünk táplálja belénk, szándékosan, vagy akaratlanul.
Nagy erejük van ezeknek az utasításoknak, minél kevésbé vagyunk képesek tudatosítani őket, annál nagyobb. A pici gyerek szemében az anya, az apa, és a környezetében élő többi felnőtt mindenhatónak tűnik, élete szó szerint rajtuk múlik. Ráadásul mindenhez értenek! Működtetik a gyerek számára érthetetlen világot. Varázslók. Amit mondanak, az úgy van, amit tesznek, annak úgy kell lennie.
Ezek a tudattalan programok mindig erősebbek, mint a tudatos döntések. Emiatt néha úgy tűnik, hogy hiába próbálkozunk, hiába a nagy akarás, valami, vagy valaki megakadályoz bennünket abban, hogy kívánságunk szerint alakítsuk a sorsunkat. Ilyenkor van, aki külső „rontásra” gyanakszik, és kuruzslókhoz, boszorkányokhoz fordul.
Különösnek tűnhet, de ha nagy bajban van valaki, és kétségbeesetten csodát vár, ez akár be is következhet. Hogy lehet ez? Amikor nagyon kétségbe vagyunk esve, az életünk, vagy számunkra fontos emberek élete van veszélyben, ilyenkor, megváltozott tudatállapotban, különösen fogékonyak vagyunk a külső befolyásra. A varázsló, boszorkány, mágus a szüleinkhez hasonló nagyhatalmú figuráknak tűnnek. Visszaesünk a gyermeki fogékonyság állapotába, és a külső szuggesztiók átírják az eredeti programot. Nincsen ebben semmi természetfeletti.